Letölthető a Hírmondó legújabb száma
Read moreWittenbergről - a tudomány és a költészet nyelvén - Budavári Evangélikus Szabadegyetem
Szabó András és Petrőczi Éva a Budavári Evangélikus Szabadegyetem következő előadói
November 13-án, hétfőn, 19 órai kezdettel: "Wittenbergről - a tudomány és a költészet nyelvén"
Programsorozat a reformáció 500. évfordulója alkalmából
A Budavári Önkormányzat és a Budavári Evangélikus Egyházközség programsorozata a reformáció 500. évfordulója alkalmából.
Read moreA reformáció forrásvidékein - Budaváriak kirándulása
Reformációi Hírmondó
Kedves Márton testvér! Kedves Ferenc testvér! Budavári Evangélikus Szabadegyetem
A Budavári Evangélikus Szabadegyetem 2017. október 9-én 19 órakor kezdődő rendhagyó könyvbemutató alkalmán Hermann-Joseph Frisch Kedves Márton testvér! Kedves Ferenc testvér! Levélváltás c. kötetének magyar nyelvű kiadását (ford. Balogh Vilmos Szilárd) mutatják be.
Read moreKiállítás a Várnegyed Galériában
Kedves Ünneplő Közösség!
Örömmel jöttünk össze, hogy ennek a kiállításnak a megnyitóját együtt ünnepeljük. A kiállítás apropóját a a reformáció kezdetének 500 évfordulója adta, és ezért engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatosan elmondjak néhány gondolatot.
1. A reformációnak 500 éves évfordulójára emlékezünk ebben az évben, mert Luther Márton 1517 október 31-én adta ki, szegezte ki a wittenbergi vártemplom kapujára a 95 tételt. De ez így csak az evangélikusok, a lutheranusok ünnepe lehetne. Az emlékezés pozitív, és ökumenikus, felekezetek között átívelő tartalmat csak akkor kap, ha protestánsok – evangélikusok és reformátusok – és katolikusok – akár görögök, akár rómaiak, - együtt tudunk tekinteni az egyházban munkálkodó Istenre! Arra, aki teremt, alkot, megvált megújít és megszentel. És az ember teremtésével neki is megadta a teremtés lehetőségét. S mivel az Isten a világot szépnek és jónak teremtette, az embernek is megadta a szép és a jó utáni vágyakozást. Az ige csalhatatlansága utáni vágyakozást. A reformáció azért kezdődhetett el egy kicsiny szászországi város egyetemén, mert Luther felismerte azt, hogy az ember, még ha egyházi rangot kap is, képes arra, hogy az Isten jó és szép rendjét megtörve, az önzésének és a hatalom-vágyának engedjen teret. A reformáció így megtérési mozgalomként indult, hogy mindenki megismerje Isten igéjét, és azt helyesen értelmezve megújítsa az Isten és ember kapcsolatot.
2. A művészi alkotás, a szép létrehozása nem mindenki számára természetes és Istentől kapott folyamat. Ha most ide belépnének a reformáció korabeli rajongók Andreas Karlstadttal az élükön, aki egy darabig Luther professzor társa volt, akkor talán úgy, mint 1521-ben itt is rombolni kezdenének. Ők például bálványimádásnak tartottak minden freskót, templomban elhelyezett festményt és szobrok, de még a feszületet, a Krisztus áldozatát ábrázoló keresztet is. Luther a Szentírás magyarázatával állította el a Írást félreértelmezőket, akiknek -sajnos továbbra is - voltak puritán követői. A művészi alkotás nem bálványkép készítés, hanem igehirdetés! Amikor ránézünk Kósa Klára kerámiáira, akkor azokból a színek és a formák harmóniája árad. Ez hirdeti, hogy milyen Istenünk van, Ő a harmónia Istene – még ha mi torzóinkkal diszharmonikussá tesszük is a világot, ő a szépség Istene, még ha mi brutalitásunkkal borzalmassá tesszük is a világot. S ha képek melletti zsoltár vagy korál idézeteket elolvassuk, akkor kiviláglik, hogy minden ilyen alkotás a korálok és zsoltárok éneklésére , imádáságra késztet. S ahogy itt a hátsó falon a képek elrendezése révén kirajzolódik a kereszt, az isteni szeretet legmélyebb és legteljesebb megvalósulása juthat eszünkbe. Isten önmagát adta értünk Krisztusban, hogy mi újra hordozói legyünk az elvesztett istenképűségnek!
3. Aztán odalépünk majd Simon Ilona könyveihez is. A reformáció tanainak gyors terjedését elősegítette a könyvnyomda feltalálása. Ha megállunk egy korabeli nyomdagép előtt – pl a sárvári Nádasdy várban Sylveszter János első magyar evangélikus Újszövetség kiadásának a helyszínén, - akkor nem tudjuk elképzelni, hogy az milyen gyorsaságot jelentett akkor. De ha magunk elé képzeljük a kódex másoló szerzeteseket, akkor megértjük, hogy a százával kiadott Luther iratok és reformátori tanítást és igehirdetést tartalmazó könyvek megjelenése azt is eredményeztek, hogy gyorsult az információ áradás. 1517-től kezdve Luther iratai eszméletlen gyorsasággal jutottak el Budára, s feljegyzések szerint egy könyvárust a portékájával együtt megégettek. Micsoda gyorsulás! Akkor a könyv azt jelentette: felgyorsult a világ, az információ áradása. A tiszta, szentírásra alapozott tanítás pillanatok alatt jutott el az ország különböző pontjaira. A reformáció korában a könyv a tempót, a gyorsaságot jelentette: hamar terjedt az információ, formálódtak a gondolatok, kézbe került a z addig csak kiváltságosak kezében lévő Biblia, és megújult az egyház. Ma a könyv nem a gyorsaságnak, hanem éppen a lelassulásnak a jelképe. A világhálón terjedő információ úgy zúdul a rohanó ember nyakába, mint egy nagy halom hulladék, amelyből – guberáló legyen a talpán – ki lehetne válogatni sok-sok értéket, de ez nehéz munka. Aztán az ember el is lustul, már nem válogat. Ma a könyv megállít. Azt kézbe kell venni, ahhoz le kell lassulni, a leírt soron, a szavakon el kell mélázni, a gondolatokat érlelni és ízlelgetni kell. Magamban úgy fogalmaztam: Míg a XVI. században a könyv révén a felgyorsulás erősítette a reformációt, az isteni gondolathoz való visszatérést, addig ma a megújulást, a szellem és az emberi lélek megújulását, a legmélyebb belsőnkkel és az Istennel való kapcsolatunk megújulását a lelassulással segítheti a könyv. Szinte mindegyik könyv installációról órák hosszat tudnék most beszélni. Kettőt mégis kiemelek: Az egyik a 10 parancsolat, amely a két kőtáblát imitáló borító között húzódó lapokon olvasható. Luther minden parancsolatot pozitíven értelmezett: nem tiltásként, hanem az Isten adta lehetőségként. A parancsolat azt jelenti, hogy Istent félnünk és szeretnünk kell! S ha Őt féljük, és őt szeretjük, akkor az embertársainkat megbecsüljük, és szeretetben hordozzuk és a világhoz jól viszonyulunk.
A másik a négy sola-solus mondatot tartalmazó, reformátori üzenet: Solus Christus – egyedül Krisztus a Megváltó. Sola Gratia – egyedül az Isten kegyelméből – Sola Fidei - egyedül a hit által üdvözülünk, s Sola Scriptura – egyedül a Szentírás a hitünk alapja.
Ha ebben a kizárólagosságot követelő, de szabadságot jelentő hitben megmaradunk, akkor fogjuk tudni: hogy egyedül Istené a dicsőség. Az alkotók, a művészek és a szervezők munkája is Őt, az Istent dicséri!
Dr. Bod Péter Ákos a Budavári Evangélikus Szabadegyetem következő előadója
Szeptember 11-én, hétfőn, a Budavári EvangélikusSzabadegyetem következő alkalmán Dr. Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora tart előadást, amelynek címe: Protestantizmus és a gazdaság - tanulságok társadalmunk számára.
Read moreA reformáció forrásvidékein - buszkirándulás a Felvidékre
A reformáció forrásvidékein
Gyülekezeti buszkirándulás
2017. szeptember 30-október 1.
Budapest-Kassa-Eperjes-Lőcse-Késmárk-Budapest
Read moreBudavári Bach Fesztivál
Koncertek a Budavári Evangélikus Templom új orgonáján
Read more