Igehirdetés - Bence Imre - 2012.01.01. - Újév ünnepe

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

2012. január 1.
Bécsi kapu tér
Újév ünnepe
Bence Imre

Textus:

Az Istentől nekem adott kegyelem szerint, mint bölcs építőmester, alapot vetettem, de más épít rá. Vigyázzon azonban mindenki, hogyan épít rá. Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, amely a Jézus Krisztus. Azt pedig, hogy ki mit épít erre az alapra: aranyat, ezüstöt, drágakövet, fát, szénát, szalmát; az a nap fogja világossá tenni, mivel tűzben jelenik meg, és akkor mindenkinek a munkája nyilvánvalóvá lesz; és hogy kinek mit ér a munkája, azt a tűz fogja kipróbálni. Ha valakinek a munkája, amelyet ráépített, megmarad, jutalmat fog kapni; de ha valakinek a munkája megég, kárt vall. Ő maga megmenekül ugyan, de úgy, mint aki tűzön ment át. (1 Kor 3.10-15.)

 

Ünnepló Gyülekezet!
Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Arany János Alkalmi vers című újévi köszöntőjét minden bizonnyal sokan ismerik. Így kezdődik:

            Az uj évet (ócska tárgy!)
            Kell megénekelnem,
            Hálálkodva, ahogy illik,
            Poharat emelnem.
            Mit van mit kivánni még
            Ily áldott időben?
            Adjon Isten, ami nincs,
            Ez uj esztendőben.

S a vers minden szakasza ezzel a gondolattal fejeződik be: Adjon Isten, ami nincs, ez új esztendőben! Valóban a kívánságaink mindig erre irányulnak: bárcsak enyhülnének a hiányaink, bárcsak több jóban lenne részünk. S amikor ezen a reggelen én is minden jót kívánok, akkor mégis így fogalmazok: Adjon Isten, ami van, ez új esztendőben!

Lehet jókívánság az, hogy csupán azt kérjük, ami van? S ha van, akkor miért kell kérni? Töprenghetünk ezen a kérdésen, de a jókívánságom lényegét igazából azok fogják megérteni, akik a felolvasott igére gondolnak.
Pál apostol az általa alapított korinthusi gyülekezetnek írja a sorait. Arról beszél, hogy a gyülekezet azért születhetett meg, azért élhet, mert hangzott a Krisztusról szóló örömhír. Az evangélium többeket indított el a hit útján és ezért a Krisztusra épült fel a közösség. Hogy mikét folytatódik a gyülekezet további építése, az már nem csak az apostolon múlik, mert ő már nincs ott a közösségben, de egyet nem felejthet el senki: Más alapot senki sem vethet a meglévőn kívül, amely a Jézus Krisztus. Tehát alap már van! A folytatást ez határozza meg!

S most amikor az új esztendő kapuján belépünk, talán olyan érzéssel tesszük, mint amikor az ember egy üres telekre belép. Naivan azt hisszük néha, hogy az elkövetkező év egy olyan telek, amely teljesen üresen áll, és csak meg kell álmodnunk az új házat rá. Valaki talán úgy látja, hogy ez a telek tele van gazzal, bozóttal, és szeméttel. Ki kell takarítani, és akkor majd felépülhet az a ház, amelyet magunknak megálmodunk. Milyen szabaddá lesz ilyenkor a fantáziánk. Milyen szépeket tudunk álmodni. Olyan otthont, olyan házat, amelyben valóban békesség és harmónia uralkodik, amelyben minden működik és kényelmes, és ahol az igazán kellemesen érzi magát. Amint itt, az üres telken álmodozva alaposan megvizsgálunk mindent, meglátjuk, hogy az üresnek látszó telek mégsem üres. Már valaki építkezni kezdett, és egy masszív egy erős, egy megingathatatlan alap búvik meg a föld színe alatt. S ilyenkor szétfoszlik minden álmunk és legyintünk: úgysem lesz olyan ez a ház, amelyet mi álmodnánk maguknak!

Ha ilyennek érzed a magánéletedben az új év kezdetét, akkor ne keseredj el! Mert nem a szabadságodban korlátoz téged az, hogy van már egy lefektetett alap. Sokan talán úgy élnék ezt meg: Nem lehet az az életemben, amit én szeretnék, mert a lefektetett alap már meghatároz sok mindent. De hidd el testvérem, nem érdemes ezt az alapot elvetni és megvetni. Mert valóban biztos alap ez. Hát, hogy ne lenne biztos az, amikor az ember Jézusra kezd építeni, amikor tudjuk, hogy Jézuson nem győzedelmeskedett a sátán, és minden kísértésnek ellenállt. Hát, hogy ne lenne biztos ez az alap, amikor Jézusból olyan erő áradt ki, amely gyógyulást hozott a betegeknek, és tisztulást a tisztátalanoknak. Hát, hogy ne biztos alap Jézus, amikor nála menedéket találtak a bűnösök is, és bocsánatával indulhattak tovább, és Ő magához hívta kicsinyeket, az elesetteket, a lenézetteket. Hát, hogy ne lenne biztos alap Jézus, amikor rajta még a halál sem tudott diadalmaskodni. S amikor mi félünk a megélhetés terheitől, a ránk leselkedő veszélyektől, a bűn felemésztő erejétől és a haláltól, akkor igenis segítséget jelenthet, hogy nem kell nekünk kitalálni az életünk épületét, az alapot már Isten letette. Jézusra építhetünk.

S ha a gyülekezetünk, vagy egyházunk közösségeként nézünk előre, akkor is bátorítást és feladatot adhat ez a hír: Nem a mi emberi elgondolásaink alakítják az egyházat. A gyülekezet léte nem a gazdasági erején múlik, mint egy vállalat léte. A gyülekezet ereje nem a politikai széljárástól függ, mint pártoké. De nem is demokratikus (s főleg nem ál-demokratikus) döntések határozzák meg azt, hogy mi történjék az egyházban, még akkor sem, ha evangélikus egyházunk belső önkormányzata a demokráciára épül. Mert az egyház építés nem korszellem, nem divat kérdése, nem is a társadalmi trendek határozzák meg. Mert egy alapra kell és lehet csak építenünk! Jézusra, Minden döntés, amely a gyülekezetben mellőzni igyekszik Jézust, és az evangéliumi lelkületet, valójában minden tetszetőssége ellenére hamis és káros. És minden cél, amely nem azt szolgálja, hogy az emberek élete a Krisztus hitben erősödjön, és a Krisztusi szeretetben gazdagodjon, álságos és legfeljebb csak emberek dicsőségét szolgálja. Jézusra kell tehát építeni. S amikor azt mondom, hogy adjon Isten, ami van, ez új esztendőben! - akkor azt kívánom mindannyiunknak személyesen, és a közösségünknek, hogy valóban tudjunk Jézusra építeni: Az ő biztonságot nyújtó ereje és a halálban is diadalmas hatalma tartsa meg egyházát, és az életünket. Még ha megindul is a föld, még ha sok-sok bizonytalanság is vár ránk – még akkor is tartson Ő, az örök és megingathatatlan alap bennünket. És adja meg kegyelmét, hogy ne rozoga, és düledező, ne gyenge és próbákban ingatag házat építsünk, hanem olyat, amely értékes és amely menedéket jelent még azoknak is, akik nem ismerik az egy, biztos alapot, Jézus Krisztust.

Ámen