Ünneplő Gyülekezet! Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!
Veled van Jézus!
Alázatos légy Isteneddel szemben!
Keresd az igazságot!
Áldd az Urat!
Cselekvő szeretetben élj!
Isten útján járjál!
Óvakodj a rossztól!
Érdekes, hogy amikor végetér egy munkaév, akkor egy olyan ige csendül fel, ami éppen a kezdetet idézi. Mi szeretnénk befejezni a tanulást, de még a tanítást is, és szeretnénk ráhangolódni a nyárra, a szabadságra, a pihenésre és a kalandokra. De az evangélium mintha egy tanévnyitó istentiszteletre hívna. Éppen a kezdetre mutat, arra, amikor Jézus először lépett nyíltan a színre, és elhívott többeket egy új útra.
De ez is jelzi, hogy az iskolaévbe lehet szabadságot, őszi, téli, tavaszi, és nyári szünetet beiktatni, amikor a diák egy kicsit megfeledkezhet kötelezettségéről, és a tanár is lazíthat egy csöppet, de a Krisztus követésében, a tanítványságban nincs szünet.
Az egyházi évnek egy olyan szakaszába érkeztünk, amelyet ünneptelen félévnek neveztek – tévesen. Ádvent és karácsony, az egyházi év eleje, Jézus várással és a megszületése feletti örömmel töltötte meg szívünket. Böjtben, a nagyhéten a passiójára, a szenvedésére figyeltünk, húsvét a feltámadását hirdeti nekünk. Pünkösdkor pedig a Lelke ajándékából részesülünk. S most, bár nincs Krisztusra emlékeztető nagy ünnep, arra figyelhetünk, hogy Krisztus bennünk és általunk munkálkodik tovább. Arra figyelhetünk, hogy mi, akik Krisztusban hiszünk, mi lehetünk az ő megjelenítői.
Térjetek meg! – Óvakodj a rossztól!
Jézus szolgálatát ugyanazzal a mondattal kezdi, mint sok próféta, és mint keresztelő János. A megtérésre hívó szó arra emlékeztet bennünket újra és újra, hogy az életünkben mindig hajlamosak vagyunk a rosszra. A bűneset előtt az ember „posse peccare et non peccare” - azaz képes volt vétkezni és nem vétkezni. Aztán pedig „non posse non peccare” - azaz nem képes nem vétkezni, ezért újra és újra óvakodnunk kell a rossztól és odafordulni a jóhoz. Irányt váltunk. Megtérünk Jézushoz!
Higgyetek az evangéliumban – Isten útján járjál!
Mert Ő adott nekünk egy új utat. Keresztelő János még azt mondta, térjetek meg, mert itt az ítélet. Jézus pedig azt, hogy higgyetek az evangéliumban. Tehát van valami örömhír: Az, hogy Isten kegyelmes Isten, s vár ránk! Vár arra, hogy az útján elinduljunk és megmaradjunk!
Jöjjetek utánam! Cselekvő szeretetben élj!
Isten útján járni azonban azt jelenti, hogy szeretetünk cselekvő szeretet lesz. Csak az Istent szeretni – nagyon könnyű. Őt nem látjuk, hát az iránta való szeretetünket is csak szavakkal lehet kimutatni - gondolják nagyon sokan. Hát ez nem így van! Az Isten szeretetét abban mutatjuk meg, ha emberek iránti szeretetben járunk, tevékenyek és leleményesek vagyunk a szeretetben!
Elközelgett már Isten országa! – Áldd az Urat!
És a cselekvő szeretet abból fakad, hogy amikor a jó hírt, az evangéliumot halljuk, akkor szembesülünk azzal, hogy a bűnből Jézus által van megváltás. Elközelgett az Isten országa. A jóság, a megbocsátás, az Isten szeretete beragyogott az életünkbe. Ború mögül kisütött a nap! Lehet hát dicsérni, áldani az Urat! Örvendező életet élhetünk!
Azonnal követték Őt – Keresd az igazságot!
Azokban a galileai halászokban valami nagy változás ment végbe. Jézus elhívta őket, és nem teketóriáztak. Kiléptek a hétköznapok monotóniából. De nem azért indutak el, mert unták már a munkájukat, hanem azért, mert az igazság megismerésének vágya hajtotta őket. Ma már nem kell otthagyni a munkát, az iskolát, hogy megismerhessük az igazságot, mert a Jézust megismerő tanítványok továbbadták nekünk drága kincseiket az evangéliumokban.
Ember halásszá teszlek – Alázatos légy!
Nem azt ígéri Péteréknek Jézus, hogy sztárok lesztek! Nem valami sikert, könnyű karriert ígér nekik Jézus. A halász munkája lehet félelmetes és nagy bátorság kell hozzá – mert amikor tombol a szél, felcsapnak a hullámok, akkor nem olyan romantikus hajózgatni. A halász munkája lehet sikertelen, és ezért türelem kell hozzá – mert nem rajta múlik, hogy fog-e halat vagy sem? Alázat kell hozzá, mert a halásznak tudni kell azt, hogy a siker mindig ajándék. az emberhalászat ugyanígy alázatosságban élhető csak meg.
Elment Jézus Galileába – Veled van az ÚR!
S ahogy a tanítványok egyszerűen megtapasztalták, hogy Jézus közéjük lépett, hívja őket, és velük van, úgy élhetjük mi is át, hogy az ígérete nem hagy el bennünket. Veletek vagyok minden napon! Nem vagyunk árvák! Lelke által köztünk van! Még akkor is ha véget érnek a hittanórák, és kezdődik az iskolai szünet, még akkor is, ha lazulunk, ha nyaralni készül a család.
Legyen a vakációnak ez az üzenete: Tanítványságunk nem ér véget, hanem új lendületet kaphat!
Erre segítsen bennünket az Isten!
Ámen