Testvérem!
„Fiú! Valaki mondta, hogy az élet a Tiéd lesz.
Fiú! Valaki mondta, hogy az élet a Tiéd lesz. „
A Lokomotív GT Fiú című dala, Presszer Gábor szerzeménye egy fiút szólít meg. A fiút, aki a nagybetűs élet küszöbén áll, és készül arra, hogy mit hoz a holnap. A fiút, akinek bátorságra van szüksége ahhoz, hogy az első lépéseket megtegye. A fiút, aki most indul el. Fiú! Valaki mondta, hogy az élet tiéd lesz! Nem kérdés ez, hanem kijelentés, sőt felkiáltás: Az élet tied lesz!
Ezután elment Jézus egy Nain nevű városba, és vele mentek tanítványai nagy sokasággal együtt. Amikor közeledett a város kapujához, íme, halottat hoztak kifelé, egy özvegyasszony egyetlen fiát, és a városból nagy sokaság követte. Amikor az Úr meglátta az asszonyt, megszánta, és így szólt hozzá: „Ne sírj!” Azután odalépett, és megérintette a koporsót. Akik vitték, megálltak, ő pedig így szólt: „Ifjú, neked mondom, kelj fel!” Erre felült a halott, és elkezdett beszélni; Jézus pedig átadta az anyjának. Félelem fogta el mindnyájukat, dicsőítették az Istent, és ezt mondták: „Nagy próféta támadt közöttünk, és meglátogatta Isten az ő népét.” Ez a hír elterjedt róla az egész Júdeában és az egész környéken. (Lk 7, 11-17.)
Testvér! Valaki mondta, hogy az élet tied lesz! Igen, neked is mondta! Nem csak annak az ifjúnak, akit Nainból vittek már kifelé a sírbolthoz, gyolcsba tekerve, bebalzsamozott testtel és durván ácsolt deszkakoporsóba fektetve, hanem neked is: És én most ezt a VALAKIT szeretném megidézni, hogy a hangja újra eleven legyen számodra! Testvér! Valaki – Jézus – mondta, hogy az élet tiéd lesz! Igen, mert Ő ma neked mondja: Neked mondom, kelj fel és járj!
De, de hát mi – kezdünk el mentegetőzni zavartan – mi nem vagyunk halottak. Ha valakivel azonosulni kellene ebből a történetből, akkor azonosulnánk a gyászló özveggyel – erre tettünk kísérletet a keddi bibliaórán is. Mert gyászaink, veszteségeink, hiányaink vannak. De még inkább azonosulnánk a Jézussal vándorló tanítványokkal és sokasággal. S mégis, azt kell mondanunk: holtunkból támasztott fiak vagyunk. Mert az élet szava szólított meg bennünket!
Dino Buzatti olasz író, publicista Orvosnál című novellájára hívta fel a figyelmünket készülés közben az egyik kollégánk. A főszereplő elmegy az orvos barátjához Trattorihoz, aki meg is állapítja, hogy milyen jól néz ki, és a beszélgetés közben mégis ezt mondja:
– Akarod tudni, mi történt veled?
Döbbenten nézek reá. Csak nem valami szörnyű betegség tüneteit fedezte föl rajtam?
– Hogy mi történt velem? Nem értelek. Találtál valamit?…
– Találtam. Végtelenül egyszerű dolgot. Meghaltál.
Trattori nem valami tréfás kedvű ember, a rendelőben meg éppenséggel nem szokott viccelődni.
– Meghaltam? – hebegem értetlenül. – Hogyhogy meghaltam? Valami gyógyíthatatlan betegség?…
– Csudát betegség. Nem azt mondtam, hogy meg kell halnod. Csak azt, hogy meghaltál.
– Miket beszélsz összevissza? Hiszen az imént magad jelentetted ki, hogy az egészség élő szobra vagyok!…
– Egészségesnek egészséges vagy. Mint a makk. De meghaltál. Hozzáhasonultál, hozzáidomultál a társadalomhoz, testestül-lelkestül beleilleszkedtél, beleolvadtál, eggyé váltál vele, immár nyugalom az osztályrészed, lelki egyensúly, biztonságérzet. Hulla vagy.
Elgondolkodtató szavak, és Jézus látleletét erősítik meg, aki azt mondja a Jelenések könyvében: Az a neved, hogy élsz, de közben halott vagy! Igen, lehet, hogy mi nem feküdtünk még durván ácsolt fakoporsóban, de testestül-lelkestül azonosultunk a modern társadalom kínálta kényelmi lehetőségekkel és az élvezetekkel, s ahelyett, hogy igaz emberek maradtunk volna, azonosultunk a fogyasztási kényszerek kényelmével és biztonságával. Hullák lettünk!
S hulla voltunkban már cipelhetnének is a mívesen vájt sziklasírok felé, de Jézus szembe jön velünk. Mi megyünk a halál útján, ő pedig jön az élettel. Mi sodródunk, s a létünk megsemmisült, s ő pedig újra jön felénk, hogy a bűn, a konformizmus és az önzés halálából, a szeretetétől elfordut állapotból kiragadjon, és élettel ajándékozzon meg!
Testvér! Valaki mondta, hogy az élet tiéd lesz! No, nem azért, mert megérdemled, egyáltalán nem! S nem is azért mert megharcolsz érte, s minden erődet megfeszítve küzdesz! Hanem azért, mert Ő akar megmenteni a halálból, hogy újra megtapasztalhasd az élet jó ízét! Mert Ő az élet! S vele minden – igen, minden egészen más lesz.
Mint ahogyan gyökeresen megváltozott a naini özvegy élete a Jézussal való találkozásban, és akinek nem volt semmi kincse, csak a nincse, az egyszer csak visszakapta mindenét. És ahogy radikálisan megváltoztatta a naini ifjú sorsát, és az élet fénye felragyogott neki, úgy változtatja meg a mi útirányunkat. A halál, a sír felé tart az életünk, de a Jézussal való találkozás gyökeres irányváltást jelent, hogy az élet, a teljes élet legyen az osztályrészünk!
Testvér! Valaki – Jézus mondta, hogy az élet tiéd lesz! Ő, aki a feltámadás és az élet. önmagát osztja szét ma is közöttünk az érintésével és igéjével, hogy valami egészen új kezdődhessen, új útra induljunk az életünkben! Csakis ÁLTALA és VELE!
Ámen