Mt 28,9-15.: És íme, Jézus szembejött velük, és ezt mondta: „Legyetek üdvözölve!” Ők pedig odamentek hozzá, megragadták a lábát, és leborultak előtte. Ekkor Jézus így szólt hozzájuk: „Ne féljetek: menjetek el, adjátok hírül atyámfiainak, hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem.”
Amikor az asszonyok eltávoztak, íme, néhányan az őrségből bementek a városba, és jelentették a főpapoknak mindazt, ami történt. Azok pedig összegyűltek a vénekkel, és miután határozatot hoztak, sok ezüstpénzt adtak a katonáknak, és így szóltak: „Ezt mondjátok: Tanítványai éjjel odajöttek, és ellopták őt amíg mi aludtunk. És ha a helytartó meghallja ezt, majd mi meggyőzzük, és kimentünk benneteket a bajból.” Azok elfogadták a pénzt, és úgy tettek, ahogyan kioktatták őket. El is terjedt ez a szóbeszéd a zsidók között mind a mai napig.
Ünneplő Gyülekezet! Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!
Hát győzzünk eligazodni! A világ azt harsogja, hogy hazugság a feltámadás! Ha nem is szavakkal, de a láthatóan megélt hitetlenséggel valóban azt harsogja a világ: a feltámadás hazugság. És minden emberi logikának ellentmond. Mennyivel racionálisabb: ellopták a testét! Mennyivel racionálisabb: Tetszhalott volt! Mennyivel racionálisabb: Kitaláció, mese az egész! Régészeti ásatások, és leletekről szóló hírek, nagy hatású, sokakhoz eljutó regények és filmek gondolkodtatnak el afelől, hogy igaz lehet-e az evangélium leírása: Jézus valóban feltámadt? Nem kérdőjelezi meg ezt a józan ész is?
Hát győzzünk eligazodni! Máté, az az evangélista, aki zsidókból lett keresztyéneknek fogalmazta meg, szerkesztette írását, egyedül tudósít arról, hogy az őrséget miként vesztegette meg a korrupt hatalom, csak azért, hogy a maga pozícióját védje! Sokba került Jézus halála a főpapai grémiumnak. Nem csak Júdásnak kellett kifizetniük harminc ezüst pénzt. S nem csak a sír őrzőséért kellett munkadíjat fizetniük. Még a hazugságért is fizetni kellett. Sok ezüstjébe került a főpapnak, hogy a megrettent és a munkájuk elvégzésére alkalmatlan őröket hallgatásra és hazugságra bírják.
És akkor elindulhatnánk egy oknyomozó logikai úton és kereshetnénk a magyarázatokat, hogy jobban eligazodjunk. Ahogy tegnap is említettem, az üres sír az egyetlen tárgyi bizonyítéka Jézus feltámadásának. S ezen kívül minden logikai okfejtés bizonytalanságban tarthat. Mert húsvét igazáról nem a logikus okfejtés győz meg, hanem maga a Feltámadott.
Természetesen egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy Máté ezt a pár sort leírta. Jól tudhatta, hogy a tény mellett – mert ilyen volt a média működésmechanizmusa mindig is a történelemben – megjelennek az álhírek, a hazugságok és a pletykák, a félremagyarázások és a ferdítések. Így legalább megőrizte a apró lehetőségét annak, hogy a Biblián kívül elterjedt hamis hírek mellett egyszer csak, aki az igazságra kíváncsi, rábukkanjon az ő egyszerű kis leírására. És ezáltal rádöbbenjen: a tényeket nem lehet egy hazugsággal kiradírozni.
De – bármilyen furcsa – mégsem az juttat el bennünket a feltámadás-hitre, hogy olvassuk a hazugságra rávett őrök történetét, hanem az, ha mi magunk is találkozunk a Feltámadottal.
Bódás János református pap-költő egyik verse jutott eszembe:
Bármit beszéltek, hitetlen Tamások,
a húsvéti hit győzedelmes marad.
Az Úr feltámadt, vallja millió szív,
s nem roskad össze semmi súly alatt.
Mert a tény az, hogy a Feltámadott Jézus szembejön velünk.
Tegnap Tamás püspök igehirdetésében azt tette hangsúlyossá, hogy előttünk megy a Feltámadott. Ma én arra szeretném a hangsúlyt fektetni, hogy szembejön velünk.
Ahogy szembejött az asszonyokkal. Az félelemmel kevert öröm jellemezte az asszonyi szíveket. Látták az elhengerített nagy követ. Hallották az angyal szavát, meggyőződhettek az üres sírról, de semmi nem csökkentette félelemüket, és bizonytalanságukat, csak az, hogy Jézus szembejött velük. És ez a találkozás lesz igaz bizonyítékká.
De ez, a Feltámadottal való találkozás mindenkinek más és más. Más volt az asszonyoknak, más a tanítványok közül Péternek és Jánosnak, sőt egészen más Tamásnak és Pálnak. De a találkozás győzte meg őket. Az üres sír csak bizonytalanságot ébresztett, de a találkozás megpecsételte a hitet. A találkozás tette győzedelmessé a húsvéti hitet.
És higgyétek el testvéreim a logikai okfejtésekkel mi sem jutunk előbbre, vagy mélyebbre a hitünkkel, de a Jézussal való találkozás eloszlatja a kételyeket, és segít abban, hogy bátran és határozottan igazodjunk el a sok álhír között.
A vers így folytatódik:
S bár győzött a bűn, mikor a keresztről
lelkeket mosva hullt alá a vér,
mégis hiszem a Krisztus diadalát,
s tudom, hogy feltámadt, mert bennem él!
Ő áll mellettem könnyben és mosolyban,
amíg az élet rögeit töröm,
nyugodtan tűrök, mert tudom, hogy vár majd
egy új élet s fenn mennyei öröm.
E hit vigasztal minden megtiportat,
özvegyet, árvát, sír felé menőt,
gyermeket-vesztett, zokogó anyákat,
s aki beteg is, ebből nyer erőt.
A Feltámadott szembejön, és mellénk lép könnyben és mosolyban, és az élet ezernyi terhét hordozva, gyászban s elhagyottan. És akkor ad erőt, a mikor már mindent veszni látunk. Szembejön, és az igéjével akkor szólít meg, vigasztal vagy bátorít, és akkor fedd meg, amikor éppen arra van szükségünk. És szembe jön szentség jegyeiben és táplál azon az úton, amelyen járnunk már lehetetlen lenne. És szembejön az embertársban, akinek a szemében vagy a szavában Őt ismerheted fel, és akitől erőt kapsz és szeretetet. És szembe jön az embertársban, akit szolgálnod kell, aki várja, hogy nyújtsd felé a kezed és nyisd meg előtte a szíved.
És szembejön veled a Feltámadott Úr, amikor arra a keskeny útra kell lépned, amelyen már csak egyedül mehetsz át, amelyet mi emberek - borzasztónak gondolva - halának nevezünk, és ott is megajándékoz magával. S amikor átéled, hogy elhagynak emberek, akkor tapasztalod meg, hogy Ő veled!
Nem logikusan megérthető, hanem egészen logikátlan helyzetekben lehetsz megtapasztalója annak, hogy munkálkodik, mert él! És él, mert munkálkodik lelked üdvösségére! Húsvét így lehet benned tejes!
Ámen